TaG'art naplója

Pihenő…

Tegnapi kalandom a terelőráccsal, és a “férfinak” álcázott gyapotbálával,  nem túl kellemes, de kevesebb mozgásra ösztönző kalandja okán, ma sokat ültem. Ékszereket készítve, jó muzsikával, szépséges “alkatrészekkel” , gondosan s pontosan adagolt víz és kávé, tea kíséretében pihegek. Közben rengeteg dolog jut eszébe az embergyereknek… Boldogság és hála, hogy hűsölve, feltett lábbal  kincseim között, tervezgetek,… Tovább »

Ma….

Nem mondom, nagyon élvezem a kalandot, de ami a Széll K. téren napról – napra elkápráztat….azért az!? Olyan, mint egy közlekedési vidámpark. De komolyan. Vagy az elvarázsolt kastély, ahol minden szegletben ott a meglepi. De nem panaszkodom, szépülünk, épülünk. Igen, egyszerre fonódunk a villamossal, és a térrel, meg a nem tudom még mivel, de biztos… Tovább »

A szó…

“Ha ketten, hárman néha összejönnek, Miről is folyhat köztük a szó-beszéd? Egy másik ember lesz az áldozatjuk, Kínozzák, szúrják, gyilkolják szegényt. Midőn ezt hallod, fuss, szaladj el onnan, A szó mielőtt még lelkedhez ér: –Rágalmat szóró, pletykázó világban,Lelked maradjon mindig hófehér!” Dsida Jenő Érdemes megfogadnunk!   Ölelés, Gabi.  ... Tovább »

Akkor jó….

A jót nem kell, de lehet tenni…. Tehát, ha Te nem akarod,  hát nem teszed, de a lehetőséged adott. Ám azt tudjuk, hogy pillanatnyi döntéseinkből következnek eljövendő napjaink. Emberré válásunkban, nem csupán a jó kísér az úton.  Megingunk sokszor, de mikor azt hiszed, hogy nem, ezt már nem lehet, kapsz egy atomnyi löketet, ami átlendít… Tovább »

Pedagógusnap margójára.

Pár hete, középiskolás osztálytalálkozónk volt. Osztályfőnökünk is velünk volt! Azt hiszem, a középiskola életünk legboldogabb iskolás időszaka. Mikor már nem vagy kicsiny gyermek, elindultál a felnőtté válás útján, de mégis gyerek vagy, és talán még, felelőtlenkedhetsz picit. Amikor nem tudod mikor néni, bácsi, mikor Ön és mikor pertu. Mi voltunk az első osztálya. Megtiltotta, hogy… Tovább »

Hétfő.

  Olvastam ma (is) egy kilakoltatott, mindenét vesztő emberről. Végig dolgozva életét, az utcára került, mert nem tudta (Ő sem) fizetni hitelét. Mindjárt 80 éves.  Beteg. A felnőtt gyermeke is. Tudom ezek nem jelentenek semmit, a hitel  az hitel. Vissza kell fizetni. Nem kellett volna felvenni….mondhatjuk. No igen, a  30 ezer forintos törlesztő részlet, 80… Tovább »

Hogyan?!

“Nem elég a jóra vágyni:A jót akarni kell!És nem elég akarni:De tenni, tenni kell!” S ennyi a misztériuma?!  Ja, és kitartás, sok munka, meg némi szerencse!       Ölelés, Gabi.            ... Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!