TaG'art naplója

Hosszú hónapok tapasztalásokkal, néha nagyon nehezen s gyakran még jobban. Azt hittem vége egy szakasznak de a java hátra … izgatottan várom a nagy kalandokat. Bár félve is. Öregszem. Átértékeltem emberi értékeket, mértékeket,méreteket. Is. Jól látható milyen kicsinyes, önző módon állunk egymással szemben és ott ártunk ahol bírunk, s ott sem segítünk ahol csak bírnánk…. Tovább »

Húsvét közeleg …  ... Tovább »

Nem tudom megmondani hányszor fogadtam meg, hogy nem cukrozom tovább a tengert …  Aztán  ismét pont ugyanazt teszem. Legfőképp az emberekbe vetett hitem kezd fogyni. Nagyon. Hálás vagyok és  csalódott. Nem számít, beteszem abba fiókba ahol a helye … a semmik közé. Gyűlik már  …        ... Tovább »

... Tovább »

.     Szeretet…... Tovább »

Megbotlom néha a kövekben, de van hogy a szikla is odébb áll s a bocsánat is engem szolgál. Feladatok mindig lesznek tudom, nem is bújnék előle. Csinálom, csinálom… Könnyű, ha nem vagy vele magadban-magadnak, bár ha belegondolunk egyedül is nehéz. Sokszor. Nem feltétlenül kell mindent bírni, fáradtan le lehet ülni. S még mennyit nem értek,… Tovább »

Az utolsó szombat novemberben. Ádvent kezdődik holnap. Szeretnék végre egyensúlyban lenni magammal és  itthon, otthon lennék…már. Mumusaim foglya vagyok. Annyira nem, de … Lázasan készülődöm, de lassan. 2 hete harcban állok “a vírussal”, de már szinte hangom is van, meg herpeszem, de a hangomnak azért jobban örülök. 🙂 Helyet keresek ennek-annak,  majd pár nap múlva… Tovább »

Vége a szünetnek. Családunk legkisebbje kezdi a középiskolát. Új asztal, új kaland, új szerelem… 🙂 Drága csillagbogarak, akik elsőbe mentek, vagy oviba, vagy…biztos sokan és nagyon izgultok. Szerintem igen. Minden ismeretlen az izgalom, várakozás, remény perceit hordja… kívánom teljen jól az első napotok, imádjátok minden percét, s holnap este mikor lefekszetek, várjátok a reggelt, hogy… Tovább »

Jó reggelt. Ma sem nagyon lesz alkalmam unatkozni, a restség bűnébe esni. Tennivalók szaporodnak,  energiám fogy, meg minden elromlik, ami elromolhat…meg ami nem az is. Hiába dolgozom egyre többet, nem lesz belőle sok. A szeretet nem így… Így tudjuk. Így gondoljuk. Ezt halljuk. Tapasztaljuk? Mindegy is, így tudunk létezni. Hiába csapnak be sokszor, hiába igazolódnak… Tovább »

Ne torkoljuk le a belső hangot… Nálam az esetek 99 százalékában beigazolódik a legképtelenebb súgás is. Életem folyamán sokadszorra tapasztalom, és egyre fájdalmasabban, mélyebben. S mindez azért, mert egyszerűen nem akartam elhinni amit “hallok”. Valami nem tudom milyen erő tőr fel és el tudjuk nyomni magunkban, mert el akarjuk, hisz annyira hihetetlen az adott élethelyzetben,… Tovább »