TaG'art naplója

Na, ki?

Ki védi meg lelkünket?

Mikor segítened kellene “neki”, nem túl egyszerű a dolgod….

Mert okosan állunk a problémáinkhoz, csodás megoldásokat kínálva…racionális részünk, mindent megmagyaráz.

De, az nem biztos, (sőt biztos nem) hogy gyógyszer a léleknek. Ami ha sebződik, szakad, nagyon fáj.

A sajátodban egyedül vagy, és mégsem…a fájdalom és a boldogság is benned, veled.

A rövidebb fények, hosszabb együttlét az estékkel.

A több gondolat, melyek a nap szikrázásától nem is jól láthatók, ilyenkor szépen csendben ismét előbújnak és várnak. Rád.

Elengedjük a nyarat, a hazugságot, csalfaságot, akár a fa a levelét, így nyár végén….csókot dobunk a dinnyének.

“Most múlik pontosan!” Ahogy a nóta is szól….

Itt a szeptember.

Boldogságot kapok egy üveg lekvárért.

22b

Ölelés, Gabi.

 

 

 

 

 

 

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!