TaG'art naplója

Mi…vagyunk.

 “-Pont jókor jössz, mert ez a nap legjobb része.
– Melyik az a rész?
– Az, amikor te meg én mi leszünk.”

Mert az a legjobb, hogy Mi vagyunk…. az élet nagy dolgai ezek.

Nem azért, mert béna vagy…nem azért, mert élni nem lehet egyedül, nem azért mert nem kel fel  a nap…. Soroljam? Nem kell, azt gondolom.

Igaz!  Nem leszel kevésbé éhes, ha nincs mit enned, de van akivel mindent könnyebbnek tűnik elviselni, s nekem ez elég.

Sok-sok mindent olvastam  a szeretetről, elfogadásról, szerelemről…ilyen-olyan elvek mentén.

Sokféle módon élünk, gondolkodunk, hiszünk… 🙂

Csalódások és némi keserű pirula lenyelése után, tudni vélem, hogy a legjobb szeretni, szeretve lenni.

Az Úr, feltétel nélkül szeret. Erre törekszünk Mi is, emberek.

S igen, ha szeretet van, minden van.  

Azt gondolom mindenféle szeretetre szükségünk van…

Hiszen másképpen szeretünk szülőt, gyermeket, barátot. Most sokan felszisszennek, hogy de a szeretet, az, az egy tőről, és nincs különbség… nekem van.

Így működöm. Nem is kell, hogy más is így érezze…

 

S tudjátok, az öröm duplázódik, a bánat feleződik, ha van kivel megosszad….

Akinek a pillantása megölel, és nem kell a szó sem. Mert van, mikor “csak” ez kell. 

Vagyis, mindig ilyen van, hogy kell… 🙂

 

bross

Ölelés, Gabi.

 

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!