Picit dicsekszem, mert…
Az egész lakást belengi a levendula illat.
Gyermekkoromban a világból lehetett kiüldözni vele…
Felnőtté válásom óta kedvenceim közt szerepel, gyógyhatásait és szépségét csodálva használom olaját és magát a növényt is számtalan módon.
Étkezőnk állandó díszítőeleme is, hisz a falon ablakocska nyílik a levendula mezőre. Imádós. 🙂
Azonban, ilyen gigászi mennyiségben még sosem volt itthon. Kiterítettem és 10 négyzetméternyi pihenget a nappaliban. Sosem gondoltam, hogy itthon nem csokorban fogom mérni. Míg dolgoztam, megszokott volt a mázsákban mért tétel, de az otthonomban….ennyi?!
S mindez csak úgy, belehullt az ölembe. Hja kérem, tudok élni!
Levendulavíz is készül belőle, és valóban elmondhatatlan az illat. Ma biztos nyugodt, pihentető lesz az éjszaka…
S ím, az említett fal egy része…a levendulás.
Nem rossz télen (sem) ránézni! 🙂
Ölelés, Gabi.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: