Óra….

Jó reggelt!

“A nyári időszámítás ötlete nem új. Lényegében arról van szó, hogy a társadalom működése jobban igazodjon a Nap járásához, ami nyáron hosszabb nappalokat okoz. A technikai civilizáció a 20. század elejéig eltért ettől a természetes rendtől, amihez a nyári időszámítást alkalmazó országok próbálnak visszatalálni. Az ókori római vízóra az év során a nappal hosszának megfelelő, eltérő hosszú időskálát alkalmazott.

A nyári időszámítás ötletét Benjamin Franklin már 1784-ben felvetette. Írásában („Javaslat a világítás költségének csökkentésére”) a világításra használt gyertyákkal lehetett volna spórolni a nyári korábbi felkeléssel. A modern kori óraátállítást elsőként 1895-ben George Vernon Hudson új-zélandi rovarszakértő javasolta. Hudson a Wellington Philosophical Society-hoz („wellingtoni filozófiai társaság”) beküldött írásában kétórás óraátállítást javasolt (az ottani nyári időszak szerint októberben 2 órával előre, márciusban 2 órával vissza). Javaslatát 1898-ban egy cikkben is ismertette, és bár volt érdeklődés az ötlet iránt, nem vezették be.

Az első komolyabb próbálkozás William Willett nevéhez fűződik, aki 1905-ben azzal az ötlettel állt elő, az órákat nyáron állítsák előbbre a hosszabb nappali világosság jobb kihasználása miatt. Javaslata 20 perces lépésekből állt, amiket április négy vasárnapján hajtottak volna végre (majd szeptember négy vasárnapján vissza). Willett ötlete megragadta Robert Pearce figyelmét, aki 1908 februárjában erre vonatkozó törvényjavaslatot terjesztett elő az angliai alsóházban. A törvényjavaslatot több ízben az angol parlament elé terjesztették, először 1909-ben tárgyalták, és különbizottságot neveztek ki a vizsgálatára. A javaslatot többen ellenezték, különösen a mezőgazdasággal foglalkozók, így a törvényt nem fogadták el. Willett 1915-ben meghalt, anélkül, hogy látta volna ötlete megvalósulását.

A mesterséges világítás helyettesítésére (és ezzel az üzemanyag háborús célokra való megtakarítására) elsőként Németország alkalmazta a nyári időszámítást, amit 1916. április 30-án 23:00-kor vezettek be. Ezt akkor, az első világháború alatt gyorsan átvette Nagy-Britannia, az Egyesült Államok (az USA hivatalosan csak 1918-ban vezette be) és sok más ország, de a háború végével az országok visszaálltak a normál időszámításra. A második világháború kitöréséig nem is merült fel a használata. Akkor ismét a háborús erőforrásokkal való spórolás miatt vezették be.

A második világháború alatt az órákat néhány ország folyamatosan 1 órával előre állította (például az USA-ban 1942. február 9. és 1945. szeptember 30. között, ezt „War Time”-nak nevezték). Nagy-Britannia „dupla nyári időszámítás”-t használt, nyáron 2 órával előre állítva az órákat, télen pedig 1 órával.^[3] Nagy-Britanniában ekkor ismerték fel a nyári időszámítás üzemanyag-megtakarításra vonatkozó hatását.

Magyarországon 1954-57-ben még a munkanapok esti csúcsterhelésekor jelentkező kapacitási nehézségek enyhítésének reményében alkalmazták. 1958 és 1979 között a nyári időszámítás használata szünetelt, 1980-ban újra bevezették villamosenergia-megtakarítási céllal.^[4]

2011-ben Oroszország megszüntette az óraátállítást. “

Forrás: Wikipédia

A nyár is mindjárt jön ám…. ha már az időszámítás itt van. 🙂

Ölelés, Gabi