<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>TaG&#039;art naplója</provider_name><provider_url>https://tagart.cafeblog.hu</provider_url><author_name>Lélekcsillag műhely</author_name><author_url>https://tagart.cafeblog.hu/author/lelekcsillag_muhely/</author_url><title>Hol...</title><html>&lt;p&gt;A legjobb barátom, Istenem?!&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Minden és mindenki, akkor és úgy... hiszem.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Semmi nagy dologra nem gondolok itt mint arra, hogy kifordul a sarkaiból életem, nem ám arra, hogy a boltban nem köszönt vissza az eladó.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Az elkopott kapcsolatok. Elhasználódott évek, pillanatok.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Nem volt az semmi, mondják. &lt;/p&gt;
&lt;p&gt;De valami bizton volt és jó is, hisz másért, miért?!&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Mindig kísér valaki, valahogy, hisz  időről - időre másra van szükség, és csak így lehet ezt győzni, &quot;legyőzni&quot;. Nem kell sokat gondolkodni, elemezni, hanem hálával tekinteni mindenre mi jót kapunk, érünk.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Így nagyon könnyűnek tűnik, de nekem nehezen megy, mert analizálok, várom a jeleket,  a magyarázatot és minden nap annyit kérek &quot;csak&quot;, még picit segíts...&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Hálásan köszönöm az összes leckét, de nem szeretnék már többet... tudom, tudom nem kívánságműsor, de nem lehetne mégis?  Elég?! &lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Hol a lámpás Uram, elvesztettem...&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&nbsp;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;a href=&quot;https://tagart.cafeblog.hu/files/2016/04/2.1.jpg&quot;&gt;&lt;img class=&quot;alignnone size-medium wp-image-1375&quot; src=&quot;https://tagart.cafeblog.hu/files/2016/04/2.1-300x289.jpg&quot; alt=&quot;2.1&quot; width=&quot;300&quot; height=&quot;289&quot; /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&nbsp;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&nbsp;&lt;/p&gt;</html><type>rich</type></oembed>