1.0TaG'art naplójahttps://tagart.cafeblog.huLélekcsillag műhelyhttps://tagart.cafeblog.hu/author/lelekcsillag_muhely/<p> </p> <p>Ma keresztjét cipelő Jézusra emlékezünk, együtt járjuk kálváriáját … hogy útja végén tanúságot tegyen és haljon kereszten.  Minden egyes stációnál  ráébredhetünk hogy mily hasonló dolgokat szenvedünk életünk folyamán, mik tornyosulnak fölénk.</p> <p>El kell viselnünk megaláztatást, igazságtalanságot,reménytelenséget is akár. Sorolhatnám, hisz mindenkinek van életében  szorosan ide  kapcsoló “élménye”.</p> <p>” Tanuljuk” az igazságot, együttérzést, a segítség adását, elfogadást. Örök feladatok.</p> <p>Mindannyiunknak van kálváriája, amin végig kell mennünk, nincs kivétel.</p> <p>Tudjuk, az úton nem vagyunk egyedül, ez ad (adhat) erőt és kitartást. Előfordul, hogy más irányba haladunk, néha eltévedünk, távol maradunk, esetleg szemlélődünk, keresünk.</p> <p>Mindenki megleli előbb vagy utóbb a neki tetsző világot, “hitét”.</p> <p>Bármiben is  hihetünk,  nagypéntek titka mindenkit megérint. </p> <p>Tán mert magában hordozza a megváltás és újjászületés reménységét….?!</p> <p> </p> <p>Ölelés, Gabi</p> <p><a href="https://tagart.cafeblog.hu/files/2016/03/18.3.jpg"><img class="alignnone size-medium wp-image-1346" src="https://tagart.cafeblog.hu/files/2016/03/18.3-225x300.jpg" alt="18.3" width="225" height="300" /></a></p>rich