1.0TaG'art naplójahttps://tagart.cafeblog.huLélekcsillag műhelyhttps://tagart.cafeblog.hu/author/lelekcsillag_muhely/<p>El sem tudom képzelni, hogyan tudnak emberek unatkozni....</p> <p>Ma hallottam.</p> <p>- Úgy unatkozom!</p> <p>- Meleg van!</p> <p>- Olvasni nincs kedvem?!</p> <p>- Nincs senki, akivel bármit is lehetne csinálni?!</p> <p>- Vásárolok, de ezt is utálom, nagyon....</p> <p>- A "fészen" sem történik semmi, mert mindenki van valahol, csak Én nem....bakker!</p> <p>Mindezt egy huszonéves gyermek szájából, miközben álltam a sorban.</p> <p>Ő, a hátam mögött állt, és telefonált, így akaratlanul is részese voltam a beszélgetésnek.</p> <p>Elgondolkodtam, de nagyon, hogy erre mit is lehetne mondani?</p> <p>Én azt szeretném, hogy végre rendeletileg legyenek minimum 26-28 órás napok.</p> <p>Amikor sajnálom alvással tölteni az időt, s annyi mindent csinálnék. Sosem érem el a szerintem készen van állapotot, mert állandóan változik minden. A fejemben is...</p> <p>Hál'Istennek.</p> <p>Minden, ilyen-olyan irányban-irányba...</p> <p>Annyira elmondtam volna neki, hogy kevés az idő, csak azt hisszük, hogy nem.</p> <p>Menjen és most örüljön, mert biztos van minek.</p> <p>Csináljon sok bolondságot, mert most még mentsége van rá.</p> <p>Meg ilyenek jutottak eszembe, és gondolatban megöleltem az unatkozót...fizettem s váltottunk egy mosolyt. Mintha hallotta volna, miket gondoltam..neki.  :)</p> <p><a href="https://tagart.cafeblog.hu/files/2015/08/14.jpg"><img class="alignnone size-medium wp-image-941" src="https://tagart.cafeblog.hu/files/2015/08/14-297x300.jpg" alt="14" width="297" height="300" /></a></p> <p>Ölelés, Gabi.</p> <p> </p> <p> </p>rich