Január 22.

Ismét azt érzem elég volt, nem  fáradozom emberek figyelméért. Sem.

Kíváncsian várom észreveszik e?

Bár azt ha nem, mindig.

Vannak időszakok az életben mikor meg kell állni és tekintgetni.

Fölösleges köröket csökkenteni, elengedni dolgokat, mást tervezni, másképpen. 

Egy időre ismét befejezem a tenger cukrozását … pedig még mindig nem édes ám a víz. 🙂

Adunk és kapunk, nem feltétlenül annak és attól,  és csak jót, de igen.

Ja, és lehetünk fáradtak is. Nem tiltja senki.

Egészen bátran lehet pihenni,  elmélkedni s árnyalatokat is látni.

Én most ezt teszem. 🙂

Ölelés, Gabi.

Tovább a blogra »