Az élet nem kívánságműsor. Tudjuk.
Amit viszont tehetünk, hogy amíg itt a földön ténykedünk, próbáljunk szeretetben, szeretettel cselekedni.
Nem mindegy hogyan telnek napjaink.
Pillanatok alatt romba dőlnek életek, sorsok.
A barátok ellenségek lesznek.
Szerelmek tovatűnnek.
A remek fogyasztói társadalom agymosó propagandája nem kímél senkit és semmit.
Ha valami elromlik, vagy nem úgy működik mint megszoktuk, pici homok kerül a gépezetbe, máris dobjuk el.
Nem javítgatunk.
Nem beszélgetünk…mit… hogyan…persze…lehet…jobb…lesz…úgy.
El vele.
Nem vagyunk barátok…többé. Mint az oviban, 3 évesen. De akkor még volt indokunk rá…történetesen a korunk. Most, mi?
“Ha nem tehetjük, amit akarunk, akkor azt kell akarnunk, amit tehetünk.”
Ölelés, Gabi.
